Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Korea

korea_threekingdoms_map.jpg

Észak-Korea a világ egyik legabszurdabb helye ma. A hivatalos neve Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, bár demokráciáról szó sincs. Teljesen elszigetelt állam, semmilyen szempontból nincs összeköttetésben 01országával, és totális diktatúra alatt áll.

Ez azt jelenti, hogy az államvezér (akit csak Kedves Vezérként emlegetnek, és szinte istenként tisztelnek), Kim Dzsongil kezében teljhatalom összpontosul. Olyan ország ez, ahol koncentrációs táborba szállítják azokat, akik valamiben nem értenek egyet a vezetéssel. Itt még mindig nyilvános kivégzéseket tartanak- akár azért is, mert valaki terjeszti a Bibliát. A leghihetetlenebb, hogy az észak-koreaiak elhiszik, hogy a világ többi részén élő emberek agyát átmosták, és csak ők élnek szabadon. (Pedig még külföldi tévécsatornákat sem nézhetnek, és este az egész országban kikapcsolják az áramot...). Turisták csak igen ritkán látogathatják ezt a helyet, hiszen nagyon nehéz vízumot kapni. USA-beliek, dél-koreaiak és japánok egyáltalán nem is kaphatnak, sőt újságírók sem, érkezzenek bármilyen országból. Az emberek szinte éheznek, az ország mégis hihetetlen mennyiségű pénzt költ fegyverekre, és a Nagy Vezérnek emelt gigantikus épületcsoport falai is plafonig vannak márványozva.

Észak-Koreai Tinik:

Az észak-koreai tiniknek nincs esélyük az önkifejezésre: nem nézhetnek filmeket, de még azt is előírják nekik, hogy milyen szabású ruhákból választhatnak, és milyen frizurát viselhetnek. Az iskolában természetesen egyenruhát hordanak, iskola után pedig- 17 éves kortól- megkezdődik a kötelező katonai szolgálat.! (Rengeteg lány is szolgál a hadseregben). Ennek az az eredménye, hogy egy-másfél millió ember van fegyverben, és ez- az összlakosságot nézve- rekordnagyságú arány.

Hogy élik túl?

Ahogy már említettük, ők nincsenek tisztában azzal, hogy bármiben is hiányt szenvednének. természetesnek veszik, hogy nem sminkelhetnek, hogy nem lehet extrém frizurájuk, hogy nem mondhatnak ellent senkinek, és hogy az számít kitüntetésnek, ha jól tanulnak- ennek folyományaként letakaríthatják a Nagy Vezér szobrának talapzatát. természetesen számukra a hatalmas felvonulások és az is, hogy szinte senkinek nem lehet saját autója vagy lakása. Maguk is elhiszik, hogy normális az, ha tíz másodpercig kell meghajolni egy szobor előtt, különben börtönbe kerülnek. Mégis sokan- és talán egy re többen- döntenek úgy, hogy átszöknek Dél-Koreába, vagy Japánba. Családok százai próbálnak ezzel, kockáztatva, hogy minimum koncentrációs tábor vár rájuk, ha elkapják őket. Az Észak-Koreából átszökött tinik számára tartanak fenn, ahol megtanulhatják, hogyan kell szabadon élni.

 

A Koreai Köztársaság, köznapi elnevezés szerint Dél-Korea kiejtése: tehan minguk) elnöki köztársaság Kelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget déli részén. Egyetlen szárazföldi határa demilitarizált övezet, amely Észak-Koreával közös. A két Korea 1945. augusztus 15-éig egy államot alkotott. Keleten a Japán-tenger (hivatalos koreai nevén Keleti-tenger), délen a Koreai-szoros és nyugaton a Sárga-tenger mossa partjait. A nagy történelmi múltra visszatekintő Dél-Korea ma a világ egyik vezető gazdasági hatalma, a Föld leggazdagabb országainak egyike, számos nemzetközi szövetség tagja. Fővárosa és legnagyobb városa Szöul, a világ második legnagyobb várostömörülése. A fővároson kívül még öt milliós nagyváros található Dél-Koreában.

 

A Japán- (Korea nem ismeri el ezt az elnevezést) és a Sárga-tenger között húzódó Koreai-félsziget déli részén fekvő ország nyugati és déli partvidéke tagolt, a partokat több ezer apró sziget övezi. A félsziget keletről nyugat felé lejt, keleti és középső részén észak-déli irányban húzódó hegységek vannak. A két hegységet a Naktong folyó völgye választja el. Legmagasabb csúcsa az ország legnagyobb szigetén, a Csedzsu-szigeten emelkedik. A Sárga-tenger melléke dombvidék, illetve síkság.

 

l15739721.jpg

Korea a mérsékelt éghajlati övben fekszik. Az éghajlat jellege tenger melléki helyzete ellenére meglehetősen kontinentális. Különösen a félsziget belsejében levő magas hegyvidékek hidegek télen. A déli part éghajlata már szubtrópusi jellegű. Hat az ázsiai monszun, ezért a nyár közepe nagyon csapadékos. A déli partot nyár végén tájfunok sújthatják. Ezek nem csak az viharos széllel okoznak kárt, hanem a vele járó heves eső helyi árvizet okoz.

 

 

 

 

 

 

 

 

l15739550.jpg

Dél-Kora nagyon sűrűn lakott ország. A magas hegyvidékek miatt csak kb. 30%-át művelik a területnek és itt zsúfolódik a lakosság. A II. világháború utáni időszak gyors iparosítása elszennyezte a levegőt és a vizeket. A károk enyhítésére sikeres intézkedéseket hoztak az utóbbi évtizedekben. Jelenleg legnagyobb gondot környezetvédelmi szempontól a közlekedés okozza, bár a kénkibocsátást sikerült korlátozni.

 
 

 


Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2019 >>


Statisztika

Online: 3
Összes: 100966
Hónap: 2133
Nap: 78